Az egyes üzenetek osztályozhatók egy skála alapján, amely a különálló (egyedi) és az összekapcsolt (integrált) tudás elméletén alapul. Ezen elmélet szerint az emberi interakciókat újfajta megközelítésben szemlélhetjük. Két különböző módot ír le, melyeket értékelhetünk és ismereteket szerezhetünk az általunk hallott és látott dolgokról. Jóllehet, a két módszert mindegyikünk más-más időpontokban eltérő mennyiségben alkalmazhatja, érdemes példaként összevetni két embert, akik közül az egyik (A) alapvetően különálló tudással, másik (B) többnyire összekapcsolt tudással rendelkezik.

• 'A' igyekszik lehetőleg objektív maradni, érzelmeit kirekeszteni. Más, eltérő nézeteket valló emberekkel folytatott megbeszélései során szereti megvédeni gondolatait, a logika bevetésével keresi partnere elgondolásaiban a hézagokat. Kritikusan viszonyul az új ötletekhez, hacsak azok nem elismert tankönyvekből, tiszteletnek örvendő oktatóktól vagy saját közvetlenül tapasztalásából származnak. 'A' egy igen egyedi tudással rendelkező személy.
• 'B' érzékenyebben viszonyul az emberekhez. Nagy empátiával rendelkezik, odafigyel és addig próbál kérdéseket feltenni, amíg rá nem tud kapcsolódni a gondolkodás menetére és "más szempontból nem tudja látni a dolgokat". Úgy tesz szert ismeretekre, hogy megosztja másokkal azt a tapasztalatot, amely a náluk felfedezett tudáshoz vezetett. Másokkal beszélve igyekszik elkerülni a konfrontációt és gyakran próbál logikus javaslatokkal segítséget nyújtani másoknak. 'B' egy igen integrált tudással rendelkező személy.

A példákban a különálló tudással rendelkező személy tipikusan férfi, míg az összekapcsolt tudás inkább nőkre jellemző. Ezt egyes vizsgálódások statisztikailag alátámasztják ugyan, a valóságban az emberek valahol ezen két szélsőség között foglalnak helyet. Egy együttműködő és hatékony tanulócsoport esetén a legjobb, ha mindkét tudást mindenki hasznosítani tudja. On-line fórum esetén egy üzenetben ezen ismérvek külön-külön, de egyszerre is megjelenhetnek. Az, aki általában erősen összekapcsolt tudásról tesz tanúbizonyságot, közzétehet egy igencsak különállást sugalló üzenetet, és megfordítva. Az üzenetek jelen skála felhasználásán alapuló osztályozásának a célja:

a) elősegíteni az ilyen kérdéseken való eltöprengést mások üzeneteinek az olvasása közben;
b) visszajelzést adni a szerzőknek arról, hogyan látják őket mások.

Az eredmény a tanulói értékelésben semmilyen szerepet nem játszik, feladata mindössze a kommunikáció és a tanulás elősegítése.

Annak, akit érdekelnek a részletek, alább közreadunk néhány hivatkozást az adott elképzeléseket kidolgozó szerzők munkáira vonatkozóan:

• Belenky, M.F., Clinchy, B.M., Goldberger, N.R., & Tarule, J.M. (1986). Women's ways of knowing: the development of self, voice, and mind. New York, NY: Basic Books.
• Clinchy, B.M. (1989a). The development of thoughtfulness in college women: Integrating reason and care. American Behavioural Scientist, 32(6), 647-657.
• Clinchy, B.M. (1989b). On critical thinking & connected knowing. Liberal education, 75(5), 14-19.
• Clinchy, B.M. (1996). Connected and separate knowing; Toward a marriage of two minds. In N.R. Goldberger, Tarule, J.M., Clinchy, B.M.
• Belenky, M.F. (Eds.), Knowledge, Difference, and Power; Essays inspired by “Women’s Ways of Knowing” (pp. 205-247). New York, NY: Basic Books.
• Galotti, K. M., Clinchy, B. M., Ainsworth, K., Lavin, B., & Mansfield, A. F. (1999). A New Way of Assessing Ways of Knowing: The Attitudes Towards Thinking and Learning Survey (ATTLS). Sex Roles, 40(9/10), 745-766.
• Galotti, K. M., Reimer, R. L., & Drebus, D. W. (2001). Ways of knowing as learning styles: Learning MAGIC with a partner. Sex Roles, 44(7/8), 419-436.